Ez a bejegyzés Blog-alappillér, azaz olyan tartalom, amelyre a KG-Blog bejegyzéseit alapozza.
Szerkesztve: 2012-Nov-6
Tegnap, 2012. november 4.-én kereken egy éves lett a Kritikai Gondolkodás Blog. Bár maga az oldal 2011. október 26.-án jött létre, az évfordulót a legelső bejegyzés megjelenésének napjától számítom.
Nem célom, hogy az elmúlt egy év eseményeit, terveimet, és azok megvalósulását tételesen vegyem sorra, de az alkalomból mindenképpen szeretnék megállapodni egyfajta visszatekintőnél, amelyben megvizsgáljuk az eddigi összképet, és lentebb végiggondoljuk: honnan indult ez az egész, hová jutott a mai napig, és ebből következtetve hová juthat még; van-e értelme, van-e haladása, van-e jövőképe?
A világháló ún. információs háborújában böngészve már régebben is hiányoltam az olyan megnyilvánulások olvasását, amelyek az adott témakörben, vagy helyzetben az én véleményemhez, az én meglátásaimhoz, illetve az én megoldásaimhoz szorosabban kapcsolódtak volna. Még korábban, 2010. szintén november hónapjában indítottam útjára az első (és azóta is egyetlen) youtube-csatornámat, amely az akkoriban már rég a mindennapjaim részét képező ún. "chemtrail"-jelenséggel foglalkozott.
Nem ez volt azonban az egyetlen téma, ami érdekelt, de ekkoriban még nem motoszkált a fejemben más oldal, pl. egy "komplett blog" indítása - igaz, akkoriban még nem is mertem volna ilyesmire vállalkozni -, így maradt a hol itt, hol ott előbújó szimpla kommentelgetés a mások által felvetett témák, cikkek alatt.
Időről-időre viszont egyre világosabbá vált, hogy ezekkel a "szerteszét heverő" kommentekkel, és a youtube-os jelenlétemmel kevésbé vagyok képes elérni mindazt, amit ezekkel szeretnék (nem nyújtottak számomra elegendő teret, és nem is hatottak sokat), vagyis az, hogy egy saját oldal indításával közelebb érhetnék egyfajta céljaim véghezviteléhez: ezzel célirányosabban, és - ezáltal értelem szerűen - célravezetőbb eredményeket érhetnék el.
Ezen megfogalmazódásaim mellett az időközben már rendszeresen olvasott 2012 Blog is ösztönzött engem példamutatásával az új oldal létrehozásában, sőt, egyre inkább úgy éreztem, hogy ezen saját felület meg nem léte, létre nem hozása számomra több, mint hiány: mulasztás. Egyszerűen véteknek fogható fel, ha a jelen helyzetben nem csatlakozom be az információs háborúba, és nem gazdagítom azt a magam gondolataival is.
A gondolat megindulását követően, végül 2011. augusztus 1.-én született meg az igazi elhatározásom, és már aznap elkezdtem megfogalmazni gondolatiságom azon mélységét, amelyre a majdani blogot kívántam a későbbiekben alapozni - ebből lett később a kiritkai gondolkodásról szóló bejegyzésem, amelynek témája egyenesen önmagát tette kézenfekvővé a blog címadójaként.
Azt gondoltam, hogy lehet bennem annyi (gondolati mélységeim, ismereteim, képességeim, és elszántságom terén), hogy össze tudjak hozni egy komoly hangvételű, amolyan "megmondó-blogot", bár tudtam, hogy alapvetően még csak egy bizonyos szint alatt járok. Mindenesetre elkezdtem a tervezést. Tartalmi szinten célom volt ha nem is maga a "megmondósság", de legalább egyfajta példamutatás elérése, ennek komolyságához pedig hozzátársítottam, hogy az oldalnak formailag is rendben kell majd lennie. Fontos volt, hogy ne csapjam csak össze az egészet, de figyeljek oda a részletekre is, így számomra nem hiányozhatott egy jól felismerhető fejléc, sajátos arculat, valamint az áttekinthetőség fényében egyéb fontos linkek szem elé tétele. Más oldalakon eddig is hiányoltam adott szerkesztőknél, hogy videóik beágyazása mellett videómegosztós regisztrációikat sosem tüntették fel az oldalukon egyértelműen, és ha a többi videóikra lettem volna kíváncsi, akkor keresgélni kellett a csatornájukat, így ezt is nyomban feltüntettem oldalt. A bejegyzések címének nagysága sem volt persze véletlen, éreztetve, hogy egy-egy témát érintve - még ha nem is teljeskörű, de - mindig összeszedett, és lehetőség szerint figyelemre méltó írásanyagot kívánok majd létrehozni, igyekszem kerülni a semmitmondó, vagy tartalmatlan bejegyzések sorát, törekedni fogok a tartalomra, tekintettel léve azok fontosságára is.
Elméleti célom volt az is, hogy ne csak információkkal, és gondolatokkal próbáljam majd én is kieszközölni az emberek önmagukat illető teljesebb és bensőségesebb megismerését, valamint a világ valódi működésének megértetését, de megfelelő gondolatébresztőkkel és rámutatásokkal harcolni kell a félre-, és a meg nem értés általános jelenségeivel; feltartó, visszahúzó, tévútra vezető, és tévutakra ragasztó erői ellen is (Lásd még: Sötét tudás) - ezzel pedig ráébreszteni őket a minél mélyszintűbb, kritikusabb gondolkodás mibenlétére, és gyakorlásának fontosságára.
Erre épített a fejlécben olvasható szlogen, és a későbbiekben szintén a fejlécben rögzített többi gondolat is.
Végül 2011. október 26.-án megszületett a Kritikai Gondolkodás Blog, és a 2011. november 4.-ei bejegyzéssel "visszavonhatatlanul" elindítottam magamat ezen az új úton.
Csak éppen mint az útközben kiderült: még nem kevésbé "zöldfülűen". Nem csak hogy az elhatározást követően három hónapba telt, mire összeállítottam a blogot, de annak tényleges címadó bejegyzése is csak további három hónap múltán jelent meg, vagyis az alapgondolatok, és az első főbb sorok rosszformán csak fél évvel a keletkezésük után láttak napvilágot. (Az már csak hab a tortán, hogy a jelenlegi bejegyzéssel is egy teljes napot csúsztam. De nembaj, mert legalább nem 3, vagy 6 hónapot: haladás! ;))
Tudni illik, ezelőtt még sosem volt blogom, és hasonló volumenű ténykedésekbe sem fogtam bele. Tapasztalatlanul, és elsősorban reménykedéssel vágtam neki, de azt még magam sem tudtam, hogy aztán végülis mit fogok majd tudni produkálni.
Habár csigalassan, és sokat botladozva indultam el az úton, azt ma már egyértelműen érzem, hogy haladóban van a dolog. Jószerivel a vonalkódos bejegyzés óta megszaporodtak a spontán bejegyzéseim, és azóta fokozatosan kezdtem leszállni a tervezett bejegyzések eröltetéséről, illetve azok sorrend szerinti megírásáról. Rájöttem, hogy bizonyos dolgokat nem tudok csak úgy kipréselni magamból, és ambíciózusságom nem fest túl jól a blogomon - lévén nehezen találom meg azt a pontot, amikor csak úgy "ömlenek belőlem a sorok", nem előre segítette, hanem csak hátráltatta a blog előrelépteit. Mindezekhez nekem idő kell, és eképpen ma már jobban ösztönzöm magamat a spontán bejegyzések megírásának engedésére. Meglehet, hogy ezáltal sosem leszek valóban az a naprakész figura, aki terveinek megfelelően halad blogjának írásával, és amely figurát észrevételeim szerint általánosságban minden komolyabb blogíró elmondhat magáról, de a spontán témafelvetődések lehetőségének megtartásával legalább nem fojtom el saját magamat is, és ennyiből mégis nevezhetem általános értelemben véve, rendeltetés-szerűen blognak is ezt az oldalt.
Jó érzés, hogy mostmár rendelkezem egy valamekkora múlttal is bíró oldallal, azaz egy felülettel, amelynek segítségével már nem szunnyadnak kizárólag csak bennem a gondolataim, hanem azokat mások is megkapják, és képesek továbbformálni, továbbgondolni őket. Számomra ez még akkor is jelentős előrehaladás, ha a bejegyzéseim nem áradnak csak úgy egymás után (de azért jobb, hogy néha felbukkannak, mint hogy inkább ne lennének), és ha (legalábbis eddig?) túl nagy forgalmat nem is bonyolított az oldalam, így a külvilágra való hatása sem tekinthető jelentősebbnek. De elérhető, és nem pedig elérhetetlen. Nem mintha az az általános kép lenne a cél, hogy "megváltsam a világot", mivel ez nem az a játszma, ahol a 'kis hal' szeretne 'nagy hallá' válni, hanem a 'csepp' játszmája, aki nem csak puszta létezését, de helyét is érezni szeretné a 'tengerben' - értve ezt szellemiségemre.
Az elmúlt egy évre visszatekintve tehát összességében azt látom, hogy apránként ugyan, de sikerül végre beindítani a "gépezetet", és a próbálkozásaim jövőjét, leendő gyümölcseit is egyre inkább a megvalósulás közelében érzem - még ha ezek még mindig nem is feltétlenül a közeljövőben, és másképp is fognak megvalósulni, mint azt teszem azt, egy évvel ezelőtt gondoltam volna.
Továbbá lenne még itt két "bejelenteni", pontosabban tisztázni valóm, ami a jövőre nézve "új" információkat tartalmaz. Egyrészt május 25.-én felvetettem a lehetőségét, hogy a Kritikai Gondolkodás Blog alapvetőbb tematikáját a chemtrail jelenséggel kapcsolatos érdeklődésemtől elkülönítendő indíthatnék egy új blogot. Mivel láthatóan szaporodnak a komolyabb, normális bejegyzéseim, úgy döntöttem, hogy erre semmi szükség nincsen, sőt, időnként néhány chemtrail-es kép még talán pezsdítőleg is fog hatni a blog olvasásakor. Persze el kell kerülnöm, hogy heteken át csak a chemtrail-ekkel foglalkozzam, azonban időnként azt sem árt beszúrni két bejegyzés közé. Másrészt biztosan emlékeztek arra, amikor a június 28.-ai bejegyzésben "rámjött az ötperc" :), és azon gondolkoztam, hogy ne szüntessem-e meg a Kritikai Gondolkodás Blogot, és indítsam el azt új néven, Közvélemény Terrorista Blog-ként. Ezen is gondolkoztam, és a KG-Blog egy éves fenállásával nem is lehetne kelendőbb alkalom ennek tisztázására. Bár ott már tulajdonképpen mindent ki is fejtettem, ami ezzel kapcsolatos lehet, így talán elég csak annyit írnom, hogy efelől is egy nagy NEM-mel döntöttem. Minden marad úgy, ahogy volt.
Köszönöm mindenkinek, aki eddig nyomonkövetett, (remélhetőleg) a következő hónapokban is (érezhetően) folytatdódni fog a "történet". (Zárójeles részek: vagy csak még mindig szeretek ígérgetni? :))
Mint mindig: meg fogjuk látni.