Helyzetjelentés, és blogírói vallomás:
Ma egy másik bejegyzésnek kellene itt állnia, ugyanis mához volt egy hónapja, hogy 2013. március 9.-én részt vettem a Kásler Árpád kezdeményezte, a "devizakárosultak" (és egyben az egész kifosztott ország) védelmében meghirdetett, József Nádor térről induló "Mega Gyülekező"-n, és a tapasztalataimról írtam egy előzetes bejegyzést, amelyben megígértem a beszámoló mihamarabbi, és minél teljesebb folytatását. Mivel annak írása közben túlléptem több esedékes megjelenési időpontot is, a mai napra eshetett volna a választás a bejegyzés végső határidejeként, azonban ez egy olyan bejegyzésnek ígérkezik, amelyet képtelen vagyok megjelölt határidőhöz tartani, mindazonáltal viszont az eddigi legterjedelmesebb, és talán legkritikusabb, legátgondoltabb bejegyzésem lesz, amelyre érdemes időt áldoznom, nektek pedig érdemes lesz kivárni a megjelenését.
"Macskakörmök között legyen szólva", hogy az utóbbi hetekben produkált írásaimmal kapcsolatban "megvádoltak" valami élénkítő szernek a használatával is, de a viccet félretéve valóban úgy érzem, hogy amióta elkezdtem Káslerrel foglalkozni, jószerivel vág az eszem, mint a borotva, és az eddigiekkel ellentétben, mostmár vagy legalábbis mostanában egyáltalán nem esik nehezemre teljesen spontán felindulásból akár oldalak hosszúságában is összefüggően írni egy-egy adott témában. Amióta a blogom fennáll (és már az előtt is így volt ez), folyamatosan az volt a gondom, hogy napokig ültem egy-egy bekezdésen, és nem haladtak a bejegyzéseim, és több csak hónapok múltán készült el, a többi pedig a mostani másfél év távlatából nézve még máig sem jelent meg. Magam sem tudom, hogy ez pontosan minek köszönhető, de talán tényleg csak Kásler "mozgalma", illetve az ahhoz kapcsolódó témák indítottak meg ennyire - annak ellenére is, hogy nem kívánok teljes vállszélességgel Kásler mögé állni, és követni a "vezér" utasításait, mivel nekem is részint teljesen más elképzeléseim vannak, némileg eltérő dolgokban látom az általa részletezett problémákra a megoldást, de mégiscsak valamennyire érzem az együttműködés lehetőségét, és szükségességét is, ami jó érzéssel tölt el, és talán ez a motorja a szellemi megindultságomnak az elmúlt hetekben.
Ákos kérdőjeles pálfordulásáról:
A mára lett volna esedékes bejegyzés helyett viszont úgy döntöttem, hogy néhány tegnapi, máshol keletkezett kommentem után ma Ákosról is fogok néhány bekezdést írni. Akik olvasták a kommenteket, azoknak is nyújthatnak még újdonságokat az alábbi sorok, mert bár lényegében csak néhány kis hiba elkerülését, a kommentek finomított átírását akartam eredetileg kieszközölni, azonban a lényegi tartalomhoz sikerült eközben hozzáadni néhány új gondolatot is, de legalábbis érzékletesebbé tenni az összképemet.
Tegnap a 2012 Blog fórumán (a Média topikban) egy, a Lángoló Gitárok honlapjának egyik webcímén elérhető, Ákossal kapcsolatos írásra, azon belül is a Veled utazom Maxijának borítójára terelődött a szó. A borítóról ugyan egyetlen egy gondolatot sem osztottam meg, viszont a cikkben (és itt is) alább látható videóval kapcsolatban elővettem gondolataimat Ákos azon arcáról, ami a 2084 c. albuma óta "rakódott rá", és amelyről többünknek is megoszlott már a véleménye.
A videóval, és legfőbbképp a 2084 c. albummal foglalkozva végülis a következőket írhatom le:
A klip is érdekes. Számomra elsőre szörnyen szürke, a szabadkőművesekhez hozzátartozó egyik kedvelt szimbolika, a sokat emlegetett "sakktáblás" (fekete-fehér pepita) minta érdekes a háttérben, főleg minthogy egy örökített, sötét, sejtelmes térben van ábrázolva - miközben nagyjából ez a sejtelmes sötétség tükröződik a csarnok belsejében is. Nagy sötét szürkeség, sok, de kis fénnyalábbokkal, összességében nem valami kellemes összhatással első nézésre. A klip "nagyon durván király" megvágásokkal dolgozik, Ákos a számhoz választott öltözete, és stílusa viszont - bármilyen okból is nyúlt hozzá - nem a legmegnyerőbb számomra, bár üzenetértékűnek felfogható úgyszint, mint a 2084 borítóján látottaknál is. Hiába a visszataszító világkép, az üzenet megvan (sőt, a "felébredettek" még jobban is érthetik, hogy miről van szó - a baj csak inkább az, hogy az "alvóknak" talán pont, hogy tetszésére megy, és ezzel viszont a vélt üzenet áteshet a ló másik oldalára...). Az album látványvilágában a "meztelen női próbababák" használatának szándéka érdekes kérdés. A 2084 világképe végülis egy 1984-es világkép, amelybe beletartozik minden erkölcstelenség, és vágykeltési szándék is, bár kérdés, hogy éppen Ákos mi célból választotta meg még így is. Nem kéne annyira átadni az üzenetet, azt már-már belülről nézetve az emberekkel, hogy elvesszenek a kritikus külső meglátások megsejtetései az üzenetből, és ehylett meg inkább hozzá akarjunk szokódni ehhez a felvázolt világhoz (mintegy "Ákos kedvéért is", akiről "alvókként" mondhatnánk, hogy talán pont ezért is használta ezeket fel). Mindazonáltal ismeretes Ákos kéjelgős mivolta is, szóval hiába nem megnyerő ország-világnak két meztelen női alakot tenni a szemei elé (miközben a képeken Ákos - ő már szerencsére ruhában - még velük is "pózol", velük van folyton), ez végülis szervesebben hozzátartozik Ákos életéhez is, úgyhogy annyira nem is meglepő. Bár még mindig más lenne igazi (legfeljebb lengén öltözött) hölgyekkel fotózkodni, mint meztelen próbababákkal, de az is igaz, hogy már csak ezért is biztos, hogy a próbababáknak szimbolikus szerepük van, nem teljes egészében azt a női minőséget testesítik meg, amelyet Ákos élhet meg a magánéletében. Viszont akkor tényleg kérdés, hogy vajon mit szimbolizálhatnak ezek, mert hogy valamiért fontosnak tartotta a használatukat - és tőle várhatóan nem csupán a "design" kedvéért -, az egyszer biztos. Az mégérdekesebbé teszi a kérdést, hogy elhurcolta azokat a "babákat" még a 2012. december 15.-én megtartott koncert csarnokába is, és fent középre jól láthatóan bepozicionáltatta. Az arculat, és a világkép üzenetének megérthetőségével elválaszthatatlanul szembehelyezkedik, hogy közben emberek millióinak tudatalattiját teszi ki a látványnak... Visszatetsző ez az egész, de még az elvileg jószándékkal megsejtetéseket tükröző üzenet is - bár ez sem annyira meglepő, hiszen az 1984, és ezzel közvetve a Új világrend világáról beszélünk, méghozzá kőkeményen azon két dátum közötti időszakban gondolkodva, amelyben bizony ma élünk.
Mit mondjak? Nekem egyértelműen kettős érzéseim vannak, sőt, talán hármas, és négyes érzéseim is. Nagyon nem tetszik, hogy Ákos mindeddigi munkássága ellenére mintha más arcot mutatna, de legalábbis nem lehet egyértelműen eldönteni róla, hogy most mi is történik vele, és mit jelent pontosan ez a 2084 a munkásságában / életében.
Utólag jutott csak eszembe, hogy elfelejtettem még említést tenni a koncerten használt lézerezésekről, az irdatlan sok villogásról, meg a mélyhangú "kezeket fel!" felkiáltásról. Ezt én alapvetően egy teljesen más szinten működő helyszínen képzelném el, nem éppen egy Ákos koncerten. Ez a "bulizzuuuunnk-buliivaaan-feeling" valahogy nem illik a képbe a számomra. Bár egyszer Ákos is kipróbálhatja ezt, és mostanság vannak ilyen koncerteken bevágott "kipróbálgatós" számai is, de ez megintsak kettős érzéseket táplál belém, mert olyan, mintha Ákosnak két arcát villantaná meg egyszerre. Hiszen interjúkban rendszerint megmondja ezekről a mai fiatalokról, az általuk kedvelt zenékről, meg úgy elég sok minden másról is a véleményét, közben meg - ugyan lehet, hogy valamivel értelmesebb szinten, de - ő is ugyanezeket hozza most sorra elő. Nem mondom, hogy nem lehetett egy életreszóló élmény, bárkinek is, de egyre többet tapasztalunk belőle, és - mondjuk így - "nem venném jó néven", ha maradandóvá válna nála. (Maga a videó még az én számomra is nagyon sokat ad - hát még élőben milyen lehetett? De tudni kell meghúzni a határt...) Lehet, hogy csak kísérlet arra, hogy több embert vonzzon be a későbbi számai, és albumai mögé(?), amelyekhez a már jól ismert dalszövegek szokásos mondanivalói miatt érdemes annyira bevonzania elsősorban az embereket, bár ha meg a jelenlegi produkcióit nézem, azt látom, hogy talán túlságosan is kipróbálta már ezt az agyonbulizós vonulatot, amiből kifolyólag félőnek tartom, hogy talán valóban lett neki egy "pálfordulása" a színfalak mögött, és csak remélni merem, hogy nem marad meg ezekben a produkciókban, mert akkor a bevonzott embereknek nem a megfelelő módon fogja az ismeretes üzeneteit átadni. Merthogy, ha még meg is maradnak mondanivalóilag a dalszövegei ott, ahol eddig is voltak, a produkciók kiválthatnak tömgesebb züllöttségeket is... Ákos pálfordulásában egyébként őszintén szólva nem hiszek, de azért elég sok érdekes kérdés merült fel vele kapcsolatban az utóbbi időkben, így hát van min gondolkodni.
Összességében szerintem lehetséges, hogy ezekkel a próbálkozásaival csak a mai fiatalokat szeretné megnyerni annyiban, hogy amennyire lehet, kezdjenek elfordulni a mai gyakorta népszerű, silány zenéktől; Ákos mutat hasonlókat, de minőségibb munkákat, és ha már egyszer mindenáron ilyeneket akarnak hallgatni, legalább minőséget hallgassanak, ne összelöttyentett zajhalmazokat - mondván, ahogy az az említett interjúkból is eképpen szokott kiderülni, mármint a mai zenékről, és a mai fiatalságról alkotott véleményeiben. De még így is kettősnek látszik ez az egész, és nem egyetlen irányba mutatónak, úgyhogy csak abban reménykedem, hogy tényleg nem igaz az a bizonyos "pálfordulás", és a ma még kérdésesnek tűnő okok mélységeikben is ki fognak derülni majd, ahogy haladunk előre az időben.
Valamint megkérdezték tőlem, hogy mikor készül már el az Ákosról ígért bővebb elemző bejegyzés? Erre a következőkkel válaszoltam:
Húha, a tervezete hiányában jelenleg azt mondanám: még egy év, kb. :D Amúgy kitudja. Most is egy hónapja "ülök" egy bejegyzésen, viszont úgy érzem minden eddiginél átgondoltabb, és jobb "szövegezésű" lesz, és terjedelmében is példaértékű az eddigiekhez képest. Ilyen tapasztalatok után még azt is el tudom képzelni, hogy sokkal hamarabb lesz készen, mint várnám. Amit tudok, hogy egyelőre nincs "havirenden", kifoglalják a helyét más bejegyzés-tervezetek. :)
A mai napi (2013. árpilis 9.-ei) égfigyelések:
A mai napon többször is szokatlan légizajokra lettem figyelmes. Talán semmi különösebb, de újpesti tartózkodásom alatt délelőtt hallottam valami légi járműt, ami az adott helyen szokatlanul hangos volt, de végülis nem tudtam egyértelműen eldönteni a többi zaj közepette, hogy vajon egy repülő, vagy inkább egy helikopter hangját hallottam-e, mivel nem láttam a szememmel semmit. Később a délutánban szintén Újpesten készítettem az alábbi videófelvételt. Talán ebben sincs semmi különös - egy repülő Budapest fölött, húú. Viszont érdekessége, hogy még sosem tapasztaltam errefelé Észak-Keletről a ferihegyi kifutópályák felé forduló repülőt. Persze elősorban csak azért is figyeltem fel úgy rá, mert ennek is feltűnt a szokatlan nagy hangossága (mivel az elején még egyenesen "felém" - na azért persze nem szószerint :) - tartott). A manőver közepénél sikerült elindítanom az egyébként rövidke felvételt, amikor már a fejem fölé ért. Kicsit sajnálom is, hogy csak ennyi lett meg belőle, dehát nem lehet mindig a kezemben a fényképezőgép... :) A repülő egyébként olyan 13:30 körül, esetleg pár perccel előtte haladhatott el ott.
A nap további érdekessége, hogy ma még egy sárga helikoptert is elcsíptem, legalábbis fényképeken, lásd alább:
Mitől ilyen szokatlanul észrevehetően forgalmas ma a légiközlekedés Budapest felett? Nem gondolok semmit, csak kissé felhívódott rá a figyelmem, és a mai napom is érdekesnek bizonyult a tapasztaltak szempontjából. :)
