Ez a bejegyzés Kiemelt, azaz fontos, vagy ajánlott tartalom a KG-Blog olvasóinak.
Frissítve: Jún-17
Először is, némiképp összesítve az elmúlt évek bírósági hozadékait, vendég-bejegyzésként újraközlöm Kásler Árpád alábbi nyílt levelét.
Forrás:
http://kaslerarpad.hu/?p=7105
Kapják:
Kúria, Legfőbb Ügyészség, Köztársasági Elnöki Hivatal, Miniszterelnökség, Katonai Főügyészség, Országos Rendőr-Főkapitányság, Alkotmánybíróság, Az Európai Unió Bírósága, Svájci Államszövetség Magyarországi Nagykövetsége, Oroszországi Föderáció Nagykövetsége Magyarországon
Tisztelt Kúria vezetők!
Tisztelt, Dr. Darák Péter, Dr. Kónya István, Dr. Székely Ákos, Dr. Wellmann György, Dr. Török Judit, Dr. Kalas Tibor, Dr. Tálné dr. Molnár Erika, Dr. Erős Mónika, Dr. Suba Ildikó
A világ legdrágább dolgát, a családtól elvett időt áldozom fel, hogy Önöket megszólítsam remélve, hogy Önök munkaidejükben veszik a fáradságot és értelmezik az általam leírtakat és ezzel jó irányban, a jogszerűség betartása irányába fognak dönteni hamarosan. Tisztában vagyok azzal, hogy nagy valószínűséggel nem tartozom kedvenc íróik közé, de már bizonyítást nyert, többszörösen is, hogy tényekre és csakis tényekre alapozva bátorkodom Önöket megszólítani, lévén szó egy olyan történelmi jelentőségű és mértékű ügyről, melyet csak a Trianoni országdarabolás múlott felül.
Tisztelt Bírák!
Önök az utolsó lépcsőfok amelyre ráléphettünk, az Önök kezében van a civilizált, európai és békés úton való megoldás kulcsa, ha Önök ezt a kulcsot a megfelelő időben nem a törvényesség zárjában fordítják el, hanem a fosztogatók, lopott vagyonát őrző kamráját próbálják meg lezárni vele, beláthatatlan következményekkel járó eseménysorozat elindítóivá válnak, melyekért kizárólag Önöket terheli majd a felelősség. Éppen ezért, ezen nyílt levél megküldésre kerül mindazon államigazgatási szervekhez, akik közül néhányan már ezügyben megállapították illetékességüknek hiányát, de hiszem, hogy a jogállamiság fenntartása érdekében ki-ki a maga szerepkörében, de illetékes, illetve az Európai és a világ békéjének és stabilitásának fenntartása érdekében meghatározó szereppel bír.
Egy ilyen ügybe nem lenne szabad személyes érzelmeket beleszőni, de nem állhatom meg kinyilatkozni azt, hogy „hála Istennek-mint jogi végzettséggel nem rendelkező”, de a törvényesség és tisztesség talaján járó magyar ember, látva és megtapasztalva a jogvégzettek jogtiprását, méltatlanul kifosztott magyar családok százezreinek érdekében, de 23 ezer magyar állampolgár által felhatalmazva kérem Önöket, hogy tartsák be és tartassák be a magyar hatályos törvényeket.
Az általam több mint öt éve indított perben, melyet akár százezrek is indíthatnának, a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.360/2010.számú jogerős ítéletével kapcsolatban a tisztelt Kúria kikérte a legfőbb ügyész szakmai véleményét, majd az európai bíróság véleményét, hogy egyáltalán vizsgálható-e a vételi és eladási árfolyam felszámításának tisztességtelensége.
A legfőbb ügyész nem túl rövid szakmai véleményében leírta, hogy:
„Hangsúlyozni kell tehát, hogy minden esetben az átváltási különbözet az ügylet része, a deviza alapú kölcsönhöz rendeltetésszerűen és elválaszthatatlanul hozzátartozik.”
Tehát a feltett kérdésnek megfelelő választ adott, amely kedvezett volna a pénzintézetnek, vagyis ez esetben nem lett volna vizsgálható a tisztességtelen eljárás, mivel a főszolgáltatás része. De ugyanakkor a legfőbb ügyész leírta ez mellett a tényleges folyamatot, hogy mi is történt valójában:
„A hitelintézetek a kölcsön folyósításakor devizavételi árfolyamot alkalmaznak, mert a bankművelet során a jóváhagyott kölcsönösszegnek megfelelő devizát forintfizetés ellenében megvásárolják a kölcsön felvevőjétől (adóstól),”
Erre a szakmai véleményre alapozva, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete közvádas feljelentést tett 12 Magyarországi pénzintézet ellen, elsősorban a Büntető Törvénykönyv 318. § (1)-ban foglaltak szerinti csalás büntette és a Btk.296/A. § foglaltak szerinti fogyasztók megtévesztésének megalapozott gyanúja miatt. Az ügyészség érdemi kivizsgálás nélkül ejtette az ügyet, holott szakmai véleményében, maga a legfőbb ügyész világított rá arra, hogy ez az ügylet nem kölcsön jogügylet, (hanem egy megelőlegezett deviza adásvétel) márpedig a hitelfelvevők szerződési akarata kizárólag kölcsönre terjedt ki. Ellenben maga a pénzintézet volt az, aki nem teljesítette a főszolgáltatást és nem pénzkölcsönt adott.
Ezekután megkezdődött egy másfél éves várakozás a Luxembourgi bíróság ítéletére, miközben ez idő alatt ezrek lettek földönfutóvá téve. Majd 2013. nyarán egy újabb per került a Kúria elé, amellyel kapcsolatosan ismét ki lett kérve a legfőbb ügyész szakmai véleménye. Ez esetben a kérdés kicsit más volt, hiszen a Kásler kontra OTP perrel ellentétben itt a felek a konverziót megtörténtnek tekintették .
Ebben az esetben a pénzintézet érdeke az lett volna, hogy költségként kerüljön megállapításra a kereskedelmi árrés, amely ez esetben nem a főszolgáltatás része. Nem is csalódtak a legfőbb ügyész szakmai véleményében, mely néhány hónap eltéréssel a Kásler ügyben kiadott álláspontjával teljesen ellentétesen, már költségként tünteti fel és nem a főszolgáltatáshoz, a hiteljogviszonyhoz tartozónak ítéli meg.
„Ez a költség azonban nem a hiteljogviszonyhoz, hanem egy másik pénzügyi művelethez kapcsolódó teher.”
Csak összehasonlításképpen, hat hónap eltéréssel Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a devizaperekben teljesen ellentmondásos véleményt fogalmaz meg, mely mindkét esetben teljesen megfelelt a bankok érdekének.
„Hangsúlyozni kell tehát, hogy minden esetben az átváltási különbözet az ügylet része, a deviza alapú kölcsönhöz rendeltetésszerűen és elválaszthatatlanul hozzátartozik.” majd hat hónappal később „Ez a költség azonban nem a hiteljogviszonyhoz, hanem egy másik pénzügyi művelethez kapcsolódó teher.”
2013. július 4. napján a Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítéletében a deviza alapú kölcsönszerződésben az árfolyamrésnek, mint költségnek a feltüntetéséről határozott. Ez ellen a közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye, mondta ki a tisztelt Kúria, tehát halandó ember számára akár kőbevésettnek is számíthat(na).
Ennek az ítéletnek a legfontosabb mondata a következő:
A perbeli kölcsönszerződésnek ugyanis elválaszthatatlan része a konverzió, anélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető. (Kúria idézet)
Majd ezt követően születik a Kúria 6/2013. PJE jogegységi határozata, melyben a tisztelt Kúria ezzel teljesen ellentétes álláspontra jut, melyet több száz perben első és másodfokon alkalmaztak a bíróságok.
“A Ptk. 231. § (2) bekezdése szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ez az átszámítás nem jelent pénzváltást,csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történő kiszámítását.”
A Kúria egyik ítéletében kimondja, hogy: “A perbeli kölcsönszerződésnek ugyanis elválaszthatatlan része a konverzió, anélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető, majd ugyanez a Kúria megállapítja, hogy “A Ptk. 231. § (2) bekezdése szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ez az átszámítás nem jelent pénzváltást,csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történő kiszámítását.”
Időközben megérkezett az Európai Bíróság ítélete is, mely kimondta, hogy a magyar hatályos törvények alapján kell vizsgálni a Kásler perben a tisztességtelen szerződési feltételeket.
2014. június 3. napján a Kásler-OTP per felülvizsgálati eljárás tárgyalásán elhangzik az, hogy a Kúria eltérően nyilvánult meg a 2013. évi július 4-i közbenső határozatban meghozottakkal, a devizaalapú hitelszerződésekkel kapcsolatosan és a 6/2013. számú Polgári Jogegységi határozattal szemben.
2013. július 04.-én átváltást állapít meg, a 6/2013. számú PJE határozatban átszámítást állapít meg, majd 2014. június 03.-án megállapítja, hogy nem történt átváltás ezért tisztességtelen az ellenszolgáltatás nélküli haszon felszámítása a pénzintézet részéről.
Tisztelt Kúria, tisztelt Hatóságok! Magyarországon nincs jogbiztonság, a devizaügyekben biztosan nincs, miközben az állampolgároktól megkövetelik a jogkövető magatartást. A jogbiztonság ilyen mértékű hiányára kívántam felhívni a Magyarország Köztársasági elnökének a figyelmét 2013. augusztusában több száz társammal együtt, de az Elnök úr megállapította illetékességének hiányát, miközben az állami gépezet, mely azóta is a kifosztók szabad-rablásának nyújt segítő kezet, nyolc évi szabadságvesztéssel járó eljárást kezdeményezett ellenünk ezért a demonstrációért.
A Kásler-OTP per elsőfokú ítéletében a kezelési költség devizában való felszámítását is tisztességtelennek ítélte a bíróság, majd ezt a Szegedi Ítélőtábla mint a polgári bíróság jogkörébe nem tartozónak ítélte meg. Tisztelt Hatóságok, ha két félnek a vitája, jelen esetben adós és bank, nem tartozik a polgári bíróság jogkörében, akkor hová tartozhat? Véleményem szerint az ügyészségre, mást nem tudok, ezen kívül csak az önbíráskodás maradhat, de az már nem jogállami norma. Az ügyészség érdemi kivizsgálás nélkül ejtette ezt az ügyet is. A legfőbb ügyész ingadozó szakmai véleményének tükrében engedtessék meg a kifosztottaknak, hogy ne higgyenek az ügyészség pártatlanságában, minden okuk meg van rá.
Most amikor a legmagasabb bírói fórum által is kimondásra került, hogy fél évtizeden keresztül jogellenesen megkárosították a magyar embereket, még mindig azt vélem észrevenni, hogy az ügy teljes felgöngyölítésének elmaszatolásán van az erőlködés. Miközben egy sütőpor eladásához, ha nincs mellékelve a pénztári bizonylat, ötven ezer forintos bírság kerül kirovásra, de itt milliárdok elcsalását próbálják elbagatelizálni azok, akiknek a bűntény felderítése és törvények betartása és betartatása lenne a legfőbb feladata. A Kúria által beharangozott jogegységi határozat meghozataláról és korábbi határozatok megszüntetéséről szóló kiszivárogtatott információkból arra lehet következtetni, hogy a bírói testület valami oknál fogva nem akarja felvállalni ennek az ügynek a teljes felderítését, vállalva inkább azt, hogy az általa korábban kiadott határozatokkal teljesen ellentétes és ellentmondásos, az agonizálást meghosszabbító döntést készít elő.
Tisztelt Bírák!
A civil életben és versenyszférában elképzelhetetlen ez a magaviselet. Az egyenes az egyenes marad és nem görbe, ma is, holnap is meg fél év múlva is. Önök tizenkét kőmívest játszanak a nép keservére.
„Tizenkét kőmíves összetanakodék, Magos Déva várát hogy felépítenék, Hogy felépítenék félvéka ezüstér, Félvéka ezüstér, félvéka aranyér. Déva városához meg is megjelentek, Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek, Amit raktak délig, leomlott estére, Amit raktak estig, leomlott reggelre.”
Nem tudom meddig akarják kerülgetni az igazság feltárását, azt sem, hogy kit akarnak a jogi paragrafusok közé befalazni, hogy az végre ne ingadozzon, de azt tudom, hogy az igazság kiderítését el temetni nem tudják. Véleményem szerint a legcélravezetőbb az lenne, ha hagynák a tisztelt bankár urakat koprofágia gyakorlására, mert a termékük amivel öngyilkosságba hajszoltak ezreket, elüldöztek százezreket és romba döntötték az ország gazdaságát nem nevezhető kölcsönügyletnek, inkább excrementumnak, csalással megtoldva.
Az elmúlt öt év alatt, a hatóságok irattáraiban megtalálhatóak mindazok az általunk beadott bizonyítékok, hivatkozások és feltárások, melyek nem teszik lehetővé, hogy az érintettek arra hivatkozzanak, hogy „nem tudtak róla”., nem tudtak róla, hogy csalással kifosztottak egy országot, mely kifosztás következtében ezrek maradtak árván.
Tisztelt Bírák! Ne vállalják be az igazság árnyékolásának terhét, mert a felelősségre vonás nem marad el, lehet várat magára de nem marad el, nem maradhat el, mert az árvák bosszút fognak állni a szüleikért. Felelősség terheli mindazokat akik a jogszerűséget kellett volna, hogy felügyeljék. Elsősorban a közjegyzőket, akik úgy állítják ki a felmondásokat, hogy nem vizsgálják meg az adós számláit, akiknek közokiratai alapján, az állami karhatalom segítségével, úgy lakoltatnak ki családokat, hogy éveken keresztül csalással fizetésképtelenségbe hajszolják őket. Számtalan ügyet ismerek ahol 20-30 ezer Ft. elmaradás következtében felmondták a szerződéseket és megindították a felszámolást, kiforgatva mindenükből az embereket. Az elmúlt évek alatt, hány 20-30 ezer forintos jogtalan többletet követeltek a bankárok?!
Azt állítani, hogy az adósok is felelősek, mert aláírták a szerződést, annyit jelent, mintha a tisztelt bírákra hárítanák az autójuk szerelésével megbízott autószerelők esetleges, balesetet is okozó hibás szerelést. Mivel a tisztelt bírák sem tanulják ki az autószerelést, hanem hatósági engedéllyel rendelkező szervizre bízzák saját maguk és családjuk biztonságát, így bízták az emberek is maguk és családjuk anyagi biztonságát a hatósági engedéllyel rendelkező pénzintézetekre, az őket felügyelő hatóságokra és a bírói jogkörrel eljáró közjegyzőkre.
Száz szónak is egy a vége tisztelt Kúria, maga a szerződés tárgya, a kölcsönügylet nem jött létre. A kölcsönnek a hasznát és a kockázatát a kamat kell, hogy fedezze. Valós, bizonylatokkal alátámasztott pénzváltás nélkül, árfolyam különbözet, kereskedelmi árrés, kezelési költség devizában való felszámítása illetve az árfolyam különbözetre felszámított ügyleti kamat mind-mind törvényellenes. Arra kérem Önöket, hogy ne lépjenek a törvénytelenség talajára, mert a Ptk. 523. §-át nem helyettesíti a Ptk 231. §-sa. A Ptk 231. §-sa nem arról rendelkezik és nem azért hozták létre, amire most fel szeretnék használni, menteni a menthetetlent. Ne mélyítsék azt a gödröt, amelyben jelenleg is van az igazságszolgáltatás, mert ha valaki mélyen van, az ne kaparjon tovább, mert mélyebbre kerül és ebből a mélységből lehet, hogy csak a bitófa magassága emelheti ki az arra érdemest.
Tisztelt Bírák, kérem továbbítsák ezt az ügyet az ügyészségre, mert nem a Ptk. hanem a Btk. paragrafusai vonatkoznak erre az ügyre, hiszen láthatják, hogy polgári peres eljárásban Önök, mint az ország legmagasabban képzett bírái sem tudják kitalálni és évek alatt körülírni azt, amit egy péktől elvártak volna és akitől elvárják, hogy az Önök kenyerét ne vonja vissza elfogyasztás után, mondván, hogy az nem volt fogyasztásra alkalmas. Vannak visszafordíthatatlan dolgok, ne tetézzék azokat. Azonnali hatállyal állíttassák le a további károkozást, az emberek vagyonvesztését, egészségi, érzelmi és párkapcsolatokra, családi állapotokra negatívan kiható folyamatokat. Állítsák le, mert mindehhez rendelkeznek jogkörrel és ez a kötelességük, ha nem teszik meg, az ezzel járó felelősség Önöket terheli.
Tisztelettel, Kásler Árpád
Kelt, Gyulán 2014. 06.11. napján
Kérjük, hogy a nyílt levelet az alábbi e-mail címekre illetve kapcsolattartási címekre küldjék meg személyesen is:
Kúria
A Kúria címe: 1055 Budapest, Markó utca 16.
A Kúria levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 35.
A Kúria elektronikus levélcíme: kuria@kuria.birosag.hu
LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG
Székhely: 1055 Budapest, Markó u. 16.
Postacím: 1372 Budapest, Pf. 438.
Telefon: 1/354-5500
E-mail: info@mku.hu
Köztársasági Elnöki Hivatal
Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér 1–2.
Levélcím: 1536 Budapest, Pf. 227
Telefon: +36 (1) 224-5000
Fax: +36 (1) 224-5039
Üzenetküldés (E-mail cím nincs megadva)
Miniszterelnökség
Lázár János
a Miniszterelnökséget vezető miniszterPostai cím: 1357 Budapest, Pf. 6.
Telefonszám: 1/795-5000
Telefax: 1/795-0381
E-mail: titkarsag@me.gov.hu
KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG
Székhely: 1055 Budapest, Markó u. 16.
Postacím: 1363 Budapest, Pf. 10.
Telefon: 1/354-5500
E-mail: info@mku.hu
Országos Rendőr-Főkapitányság
1139 Budapest, Teve U. 4-6.
Telefon: 1/443-5500
nincs külön e-mail címe csak a BRFK-nak
Budapesti Rendőr-főkapitányság
Cím: 1139 Budapest, Teve utca 4-6.
Posta cím: 1557 Budapest, Pf.: 1
Telefon: 443-5000
Fax: 443-5260
E-mail: brfk@budapest.police.hu
Alkotmánybíróság
Cím: 1015 Budapest, Donáti u. 35-45.
Postacím: 1535 Budapest, Pf. 773.Ügyfélkapu: Ezen a linken elérhető.
Levélírás az ügyfélkapun keresztül. E-mail elérhetőséget nem adtak meg.Telefon: 1/488-31-00
Fax: 1/212-11-70
Az Európai Unió Bírósága
Palais de la Cour de Justice
Boulevard Konrad Adenauer
KirchbergL-2925 Luxembourg
Fax: +352 4303 2600
Kapcsolat (E-mail címet nem adtak meg)
Svájci Államszövetség Magyarországi Nagykövetsége
1143 Budapest, Stefánia út 107.
Telefon: 1/460-7040
Weboldal: www.swissembassy.hu
E-mail: bud.vertretung@eda.admin.ch
Másod sorban, Töviskesné Dsupin Judit összefoglalóját a Kúria legutóbbi határozásáról.
Forrás:
http://kaslerarpad.hu/?p=7118
Döntött a Kúria
Mit is?
A határozat szerint az árfolyamrés, vagyis a vételi és az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, hiszen emögött nem áll szolgáltatás. A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.
A lakossági devizahitelek azon rendelkezése viszont, amely szerint a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a főszolgáltatás körébe tartozik, így tisztességtelensége kizárólag akkor vizsgálható, ha az átlagos ügyfél számára a tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos, érthető. Ha a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy a tájékoztatás elmaradt, lehet részben vagy egészben érvénytelen.
Az egyoldalú szerződésmódosítás (praktikusan kamatemelés) pedig akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Kúria által korábban meghatározott elveknek. Akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell betartani.
//////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////
Mint mindannyian láthatjátok, az Árpád által elért eredmény az, ami megerősítést nyert:
az, hogy az árfolyamrés tisztességtelen.
A Kúria az árfolyamrés esetében kimondta, hogy nem áll mögötte szolgáltatás.
Az árfolyamkockázatról azonban azt állapította meg, hogy a főszolgáltatás körébe tartozik. Tehát az árfolyamkockázatról nekünk kell kimondatnunk velük, hogy nem tartozhat a főszolgáltatás körébe, mert nem volt deviza az ügyletben.
Hogy nem volt deviza, maga a Kúria is kimondta a 6/2013.számú PJE határozatában, hiszen kimondta azt, hogy nem volt váltás, átszámítás volt.“1. A deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések (a továbbiakban: deviza alapú kölcsönszerződések) devizaszerződések. A felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem). E szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait: a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig a csökkenését eredményezi.”
“A Ptk. meghatározza azt is, hogy a kirovó és a lerovó pénznem eltérése esetén hogyan kell kiszámítani, a teljesítéskor mennyit kell az adósnak fizetnie ahhoz, hogy a kirótt tartozását teljesítse. A Ptk. 231. § (2) bekezdése szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ez az átszámítás nem jelent pénzváltást, csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történő kiszámítását.”
Na kérem. Tehát milyen szolgáltatás történt? Mit teljesített a bank?
A bank a főszolgáltatáskor nem adott devizát, nem váltotta a devizát forintra.
Tehát azzal a pénzösszeggel, amit az adóstól megfizetni követel,NEM RENDELKEZETT Ő MAGA SEM.
Nem bocsátotta azt az adós rendelkezésére.
Nincs pénzösszeg, amelyre kölcsönkamatot lehetne felszámítani, mert a pénzösszeg csak átszámítva van.
Nincs pénzösszeg, aminek az árfolyam erősödéséről lehetne beszélni, mert ez a pénzösszeg nem létezik.
Az árfolyamrés esetén megszületett a döntés, hogy nem állt mögötte szolgáltatás.
Akkor a kölcsönkamat és az árfolyam különbözet mögött milyen szolgáltatás állt, ha olyan pénzösszeghez kapcsolódik, amely pénzösszeg csak átszámítva volt?
Éppen úgy nem volt a devizára számolt kölcsönkamat és az árfolyam különbözet mögött szolgáltatás, mint az árrés esetében, ami nem más, mint a folyósításkor a devizaösszeg átszámításakor alkalmazott vételi árfolyam és a törlesztéskor alkalmazott eladási árfolyam közötti rés.A Kúria nem konzekvens.
S annak tükrében, hogy az árfolyamrés mögött éppen úgy nem áll szolgáltatás, mint a kölcsönkamat mögött és az árfolyam különbözet mögött, azt gondolom, hogy mennünk kell tovább.
Kicsit újabb lehetőségeket is be kell vetnünk, de van mire építenünk, hiszen elhangzottak olyan törvényi hivatkozások, amelyek támadhatóak, ilyen a Ptk.231. §-a, amely kifejezetten a szerződéses kapcsolatokban az ellenérték meghatározásáról szól.
A bank ennek a szolgáltatásnak nem az ellenértékét kellett volna, hogy megfizesse.
A bank ennek a szolgáltatásnak a szolgáltatója. Ahhoz, hogy az árfolyamrés tisztességtelenségét kimondják,
kellett öt év, de kimondták.
Fentiek miatt azonban ezzel megdőlt az, hogy a devizaalapú hitelek tisztességesek lennének.
A devizaalapú hitelek ugyanis teljes egészében tisztességtelenek éppen amiatt, ami miatt az árrés.
Ez pedig nem más, mint hogy nem volt az ügyletben deviza felmutatva, de a deviza erősödése miatti kamatteher növekedés, tőkeerősödés és a hátralék tőke növekedése miatt visszafizethetetlenek.Árpád, meg kell ennek lenni!
A Bírák még mindig nem tudják azt, hogy Magyarországon élnek, és nem Svájcban.
Nem azért nem mondta ki a Kúria , hogy ez az ügy büntetőügy, mert nem lenne az.
Azért nem mondta ki, mert szűk látókörű, nemzetellenes, a hatályos törvényeket nem tartja tiszteletben, nem tiszteli a magyar embereket, és mert nem nem tudja azt, hogyA HAZA NEM ELADÓ!
Harmadszor, az aktuális videók, amelyek könnyebben emészhetőek, és szintén kimondattatik bennük néhány lényeges nézőpont.
Kásler Árpád nyilatkozata az M1 Ma Reggel c. műsorában a Kúria döntés előtt
( https://www.youtube.com/watch?v=9MAXQXkWnjY )
Kásler Árpád az Echo Tv-ben a Kúria döntéséről
