Magamnak is újat magyaráztam ma, mikor egy bőrön szerzett seb figyelme átvitt a szójáték dimenziójába.

Bőr - egy élőlény testének külső érzékszerve
Borító - egy cd-lemez műanyag tokja, vagy egy újság legelső és legutolsó lapja (kinyitatlanul)
Burkol - a falat valamilyen anyaggal (építési célból) bevon
Elborít - oldalra eldönt
Borong - szürke, esős idő közeleg
Búra - fénytörő dísz
Borogat - vizes ronggyal hűt

Érezni, amit mondani akartam? Ugye, hogy mekkora tanulságok vannak itt?

Hát persze, hogy nem, és nem vezet ez sehová, hiszen mint tudjuk, ezeknek a szavaknak semmi közük nincs is egymáshoz, definíciójukat tekintve az élet szélsőségesen szétszórt területein előforduló, jelentősen eltérő tárgyak és cselekedetek megfogalmazásait adják csupán... Nincs bennük semmi különösebb, mélyebb, logikusabb kapcsolat. Teljesen véletlenszerű szurkálódás az egész. Mégis mit akar ezzel bárki is mondani?

Természetesen, ha nem definíció szerűen értelmezzük őket, vagyis nem a különbségek kihangsúlyozásából indulunk ki, hanem ehelyett a közös nevezőt kezdjük el felgöngyölíteni, akkor lesz némi esélyünk megtalálni, hol is van ezekben a szavakban és a jelentéseikben az egylényegűség.

Szavak szintjén nem nehéz sejteni, hogy hol lesz valami közös bennük, hiszen annyit ismételtem a "BOR" szót, hogy biztosan van valami a borral!

NEM. :)

A bor, mint szeszes ital szintén nem lesz a segítségünkre, ha csak nincs olyan jellemzője a készítésében, vagy a történelmi eredetét egyéb módon illetően, ami közös nevezőt sejtetne, amiről én nem tudok. Leginkább a vörös színére* tudnék visszakövetkeztetni belőle, ahogy az a BORdó-BARna(-PIRos-VÖRös) szókapcsolatokból sejlik (*csak vörösbor esetén :D). Amire én gondolok az kicsit még mélyebb, és bár mégtöbb kérdést is von maga után, most nem ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Ami a szófelépítmények összefüggését illeti, maradjunk csak ennél a sokkal szilárdabb alapnál, vagyis a B+R párosnál, függetlenül attól, hogy ezeknek mi az értelme, és függetlenül attól is, hogy pl. a barna színt jelölő szó esetében miért más az értelme (elvileg). Mindegyik a B+R mássalhangzópárosra épít: BőR, BoR(ít), BoR(ul), BuR(kol), BoR(ong), BúR(a), BoR(ogat).

Jelentésben pedig:

Bőr - egy élőlény testét egészen körülölelő érzékszerv
Borító - a cd-lemez egy hozzáképest körülzáró kívülső tárolóeszköze, vagy egy újság legkülsőbb egybefüggő felületei (leszámítva az közbenső lapok fedetlen széleit, amelyek nem egybefüggően hoznak létre látszólagos felületet)
Burkol - a falat valamilyen anyaggal (építési célból) bevon
Elborít - egy tárgy eldőlésének következtében rendszerint az eddiginél nagyobb felületet fog betakarni
Borong - erős felhősödés kezdi elzárni a külsőbb égboltot
Búra - egy lámpa izzóját részlegesen lefedő rész
Borogat - vizes rongyot közvetlenül a bőrfelületre terít

Milyen rokonértelmű szavakat is használtam valaminek a megvilágítását igyekvendő? Körülölel, körülzár, kívülső, legkülsőbb, bevon, betakar, elzár, lefed, ráterít, de nem lényegtelen az olykor használt egészen, egybefüggő szavak használata sem (amelyet a zártság fogalma is hord). Ezek a szavak a magyar képnyelv szerint minden esetben egy BUROK voltát jelen(í)tik (meg az agyban). Mindegyik egy burok-féleséget jelez! És igen, ez ugyanaz a szó... Mi több, a Burkol pl. szó szerint, kitömörítve Bur-(o)k-ol, Bur-(o)k-ot létesít, a Burk szó azt jelenti, hogy Burok, ahogy valaminek a Burka ténylegesen is valaminek a Bur(o)k(j)a. A burok lényege pedig pontosan az, hogy valamit körülölel, körülzár, ahhoz a valamihez képest kívülső, legkülsőbb, azaz bevonja, betakarja, elzárja azt, vagy részleges értelmezésben legalábbis részben lefedi, elterül rajta.

A bőr egy burok, a borító egy burok, a burkolás burok létrehozása, egy tárgy elborulása esetén, vagy pl. amikor víz borítja el az utcákat, akkor fedést, részleges burok-féleséget alkot egy felületen, stb, stb. Azt hiszem kár önmagamat ismételnem. Csak szerettem volna jól szájbarágni, hogy ugye értjük-e már?

Mindazonáltal a BUROK szó NEM A KULCSA ennek a fejtegetésnek, és a fentebbiek NEM SZÓSZERINT BURKOT hoznak létre, csak a legjobban ez érzékelteti ezt a minőséget. A Burok szó maga is ennek a B+R felépítménynek az áldozata, amely ezekben az esetekben egy bizonyos tulajdonság szempontjából igyekezett megfoghatóvá tenni bizonyos jelenségeket, amelyek azonban eltérő tulajdonságokkal is rendelkeznek, és teljes valójukban egészen más dolgokról van szó, valóban. Tehát azáltalános értelemben megnevezett dolgok, úgymint "egy élőlény testének külső érzékszerve", "egy cd-lemez műanyag tokja, vagy egy újság legelső és legutolsó lapja (kinyitatlanul)", "a falat valamilyen anyaggal (építési célból) bevon", "oldalra eldönt", "szürke, esős idő közeleg", "fénytörő dísz", "vizes ronggyal hűt" esszenciálisan valóban mindenféle összefüggést nélkülöznek. De a szavak, pontosabban egy adott szó változatai, amelyekkel egy közös tulajdonságuk révén megjelöltük őket, az már esszenciális egyezést mutat, és minthogy az egész magyar nyelv így, ilyen logikák alapján épül fel, képeket jelen(í)t (meg), nem árt érteni is ezeket.

Még felírtam ide pár szót, bár ezekkel kapcsolatban már erőteljesnek érzem a részlegességét ennek az értelmezésnek, azaz a belemagyarázás lehetőségét félem, mindenesetre érdekes lehet még pl. a Por (P-B váltás), amiről köztudott, hogy folyamatosan mindent ellep, "elporít", elborít, vagy pl. a Bordák, amik a tüdőt borítják, vagy nagyon meredek esetben a Börtön is elzárja a foglyot a külsű valóságtól.

Slusszpoénként azonban teljesen jól passzol a képletbe a mai szlengeskedés is: "tömi a búráját, burkolja a szendvicset" (eszik)... Ugyan elképzelni nem tudom, hogy egy alapból ennyire meg nem értett szó hogyan került tökéletes jelentésében kétszeresen is a szlengnyelvbe, de az igaz, hogy aki a "búráját" tömi, az a szájával "beburkolja" a finom falatokat... A búrája a szája, amivel burkot ad az ételnek. Zseniális egy hányadék ez is...