2011.11.04. 17:43
Ez a bejegyzés Blog-alappillér, azaz olyan tartalom, amelyre a KG-Blog bejegyzéseit alapozza.
Frissítve: 2011-Nov-25
Ki vagyok én, mit tudok mondani magamról, és "mi a történetem"?
Az interneten nem szoktam, és nem szeretek bemutatkozni, ill. ismeretlenek előtt általában tartom az inkognítómat, de annyit elárulok, hogy Gergőnek hívnak, és Budapesten élek.
Gyerekkoromtól kezdve fogékony vagyok az elmélkedésre, és az információk befogadására. Mindig is szerettem merengeni a dolgokon, és logikai következtetéseket levonni akár a szinte jelentéktelen, hétköznapi dolgokból is. Szerettem mindig pl. fogalmazni, és érdekeltek kezdetleges szinten a magyar nyelv szavaiban észrevehető, szóalkotási gondolkodásmódban rejlő összefüggések is. Az évek alatt felhalmozódó egyszerű észrevételeim, és logikai következtetéseim pedig nagyban elősegítették a dolgok mögé látási/gondolási-, és az érvelési képességem fejlődését, és ezek pozitív irányban befolyásolták is a világ dolgaihoz való hozzáállásomat, gondolkodásmódomat.
Amit viszont lépten-nyomon megfigyeltem, hogy az emberek a legegyszerűbben megszerezhető tanulságokat általánosan fikarcnyit sem sajátították el, úgy éreztem, hogy sok kérdésben elölrébb járok még akár a felnőtteknél is. (Ez meglátszott egyes helyzetekben, amikor valamiről véleményt alkottak, vagy abban, hogy adott dolgot hogyan reagáltak le. A mai napig is...) Mondhatnék sok mindent, de én például a televízióból rengeteget tanultam az egyes történetekben a szereplők hibáiból, hibás gondolkodásmódjukból (melyeket a filmek is tisztáznak a végére, így mindenkinek egyértelmű lehetne a tanulság), de sokan nem vonnak le következtetéseket az ilyenekből, a filmbeli (és bármilyen más, külső) tanulságokat nem sajátítják el, csak végignézik a filmeket, és kész. (A baj az, hogy sokszor láttam visszaköszönni másoktól ugyanezeket a hibás viselkedésmintákat, hibás gondolkodásmódokat. Önmagától nem tart senki agytréninget, csak ha egy külső személy ad feladatot?) Én viszont hasznosítottam ezeket a "tapasztalatokat" is. (Többek között ezért is lehet, hogy manapság jobban szembetűnnek nekem a televíziós műsorokban, reklámokban a ferdítések, a hamis élethelyzetek, és karakterek, amelyekben az átlag néző semmi kifogásolhatót nem talál.) Stb...
Volt egy időszakom, amikor mélyremenőbb kérdéseket is elkezdtem boncolgatni magamban, a világmindenségről, az evolúcióról (...), Istenről, és sok-sok más mindenről filóztam, de végül egy fordulópont következett a 2008-as év végén, amikor is megismerkedtem a Zeitgeist filmekkel. Akkoriban még sem vallási, - a 2006-os események ellenére - sem politikai, sem pénzügyi dolgokkal érdemben nem foglalkoztam, azonban ez a film vezetett rá arra, hogy a mindennapos kis gondolatokon túl mire lenne hasznosabb a figyelmemet összpontosítanom, mivel kellene jobban foglalkoznom "a saját kis világomon" kívül. Bár szerencsére a filmmel azóta már sok mindenben nem értek egyet (ajánlott olvasnivaló ezzel kapcsolatban), de kezdőlöketnek remek volt ebbéli utam megkezdésére, és jól gyarapodtam belőle.
Időközben sok minden történt, nem sorolok fel minden eseményt, de pl. egy évre rá váltam rendszeres Posta Imre olvasóvá (habár manapság már az ő weboldalát sem gyakran olvasom, szinte újdonságokat már nem olvasok rajta, de ha még van, akkor az archívumát érdemes lehet átböngészni. Ha valaki esetleg nem ismeri, egy rövid, fél órás előadást bevezetésképp belinkelek. Posta Imre - Bösztörpuszta (2009)). Mélyszinten kezdett el foglalkoztatni a magyar nyelv is, melyről érdekes cikkeket, videókat is találtam az interneten. Ilyenek például a Kiss Dénessel készült, 'Az ősnyelv' c. youtube videók, vagy Varga Csaba irományai. Ezen kívül apránként, de kezdtem a figyelmemet tényleg fontos, mindenkit érintő dolgokra összpontosítani. Megismertem a 2012 Blogot is, amely szintén nagy hatást váltott ki nálam. Meredekségei ellenére szerintem kivételesen jól átgondolt, és hiteles logikai levezetések találhatóak ezen a blogon, így kiemelten ajánlom az olvasását; valószínűleg a blogomban is még sokszor fogok rá hivatkozni.
Egy idő után pedig akarva-akaratlanul úgy éreztem, hogy néhány dolgomat, és a gondolataimat nekem is meg kéne osztanom a nagyvilággal - noha haboztam azzal, hogy bárhova is beregisztráljak...
Tovább... »